2007. szeptember 6., csütörtök

Először!!! + szemrevételek és eü-i áldozatok

Éééééééééssss, igeeennn! Végre, átéltem én is. Ügyelet után hazajöttem. Igaz nem akkor, amikor kellett volna, mert persze lőcsöltek rám feladatokat, amit természetesen el kellett végezni, de akkor is, nem szegik kedvem. Legközelebb majd még hamarabb jövök el ;-)

Így olvasgatom a cikkeket, hogy az eü szedi áldozatait.

Nos, kérem ez nem ujdonság, csak eddig a média nem foglalkozott ennyit és egyenként minden esettel.
Mert hát miről is van szó? Arról, hogy senki sem szeret ügyelni, pláne sokat és kevés pénzért. Ezért aztán minden helyen próbálják minimalizálni az ügyeleti terhelést, mert ezen törekvés ellenére irreálisan nő a strain. Azaz, csendes napokon nem vesznek fel beteget, elküldik az ügyeletes helyre, felvételes napon is ha lehet sok helyen csak 1 v. 2 ember ügyel, emellett mindenféle trükkök léteznek, hogyan és milyen módon és hivatkozással lehet egy beteget elpasszolni. A telefonost nem hívják be, mert ő sem szeretné ha behívnák, meg egyébként sem szeret senki sok ügyelet - kevés pénzért sokat dolgozni. Ráadásul kell az ágy az elektív/fizetős betegeknek, így csak nem szereti senki akut betegekkel feltölteni az osztályt. Az akut beteggel sok a gond, és nagyon drága is!

Persze előfordul, hogy annyi a munka és annyira fáradt az ember, hogy elsiklik bizonyos dolgok felett így nem veszi észre az egyébként is nehezen észrevehetőt, stb.

Kevés az orvos, tudomásul kell venni, és akik dolgoznak sem mindig azt teszik amit kellene. Bizonyos kiváltságok is léteznek. Ezt már korábban érintettem egy blogbeszólásomban.

Konkrét példa. Néhány nappal ezelőtt akut felvételesek voltunk. Létezik egy nagy klinika, ami bizonyos súlyos, életveszélyes kórképben felvállalta az állandó ügyeletet, mellesleg ha jól tudom aznap egyébként is ügyeletesek voltak.
Történt, hogy ezen a napon valaki rosszul lett, a kiérkező mentős példátlanul bravúrosan diagnosztizálta ezt az egyébként helyszínen nehezen diagnosztizálható betegséget, de körültekintő és alapos volt, ezért kért is egy "beutalót" a betegnek és megkapta, hogy ezzel ebbe a híres-neves klinikára kell menni. el is indult szirénázva a mentő oda. Útközben valahogyan értesültek a klinikán erről az esetről (gondolom a diszpécser felhívta őket, mert rendes akart lenni). Mondta is az egyetlen ügyeletes doktor, hogy ne oda vigyék, inkább vigyék sebészetre és döntsék el, hogy valóban az a baja (???!!!). A mentő értetlenül, bár visszafordult és elhozta hozzánk. Nálunk radiológiai módszerekkel is alá lett támasztva a mentős kolléga diagnózisa, beteg mentőbe vissza irány a progresszív ellátás csúcsa. De rendesek vagyunk: szólunk a professzoroknak, hogy a Dg. OK, megy a beteg. Ekkor jött a következő meglepi: kérték, hogy ugyan CT-zzük már meg a beteget mielőtt küldjük. 1. Minek? Akut műtétre van szüksége, tudjuk a dg-ist. 2. nálunk nincs CT-ügyelet. 3. náluk erre direkt van CT-s. 4. különben is úton van a beteg.
Igen ám, de a CT-sük telefonos és nem akarja behívni.
Jól van, akkor játszunk a beteg életével.
Mentő visszafordul, irányt vált, irány a CT. Mi(!!!) próbáljuk a CT-t telefonon az ügyeletes különálló CT-s helyre intézni, akik vsz. megint csak telefonosok lehetnek, vagy nagyon mélyen aludtak, mert hosszú 10 percekig nem sikerült kapcsolatba lépni senkivel. Útközben a beteg a mentőben úgy gondolta, hogy rosszabbra fordítja állapotát, így téve pontot a dolog végére. Mentő értesít minket (!!!), hogy mi a helyzet, beteg készül odaátra, mert az igazság is ott van. Info mentőnek (mi!!!) CT sztorno, irány a professzorok háza!

A történetnek még nincs vége!

Éppen odaért még a mentő az éppen még élő beteggel. Látták, jéh,tényleg az a baja és tényleg nincs értelme CT-zni és idő sem volt már. Úgyhogy betoli a műtőbe és Vészhelyzetben-sebességgel operáció. Műtét sikerül, beteg túlél (egyenlőre - reméljük tovább is). Happy End????

Tovább is van, mondjam még...????

A story sok helyen hibádzik. Csináltunk már mi is nem egy ilyen műtétet, de kevés sikerrel, plusz nekünk mozgósítani kellett volna hozzá a fél világot kb. Míg van egy hely, ahol profik ebben és erre vannak berendezkedve. Plusz info még, hogy ezen a nagyságos helyen állapították meg a beteg betegségét, ami most kritikusra fordult. A mentős tőle el nem várható gondossággal (mentősök, nem megsértődni, de tényleg!) kérdezte ki a beteget és nézte át a dokumentációját és jött rá, hogy ez a baja!
A történet etikátlanságait és kollegiaritás hiányára mutatkozó ténykedéseit külön nem is részletezem, mert tök fölösleges.

Felháborító? AZ!

Megértjük, hogy nem várható el, hogy kevés ember sokat, még keveseb pénzért dolgozzon? Netalántán ingyen? MEG!

Megoldás? VAN! Utóbbi problémát megoldja Barbienk (ember és pénz), akkor megoldódik az előbbi is.

A történet fiktív, bármilyen hasonlóság valós személyekkel intézetekkel csupán a véletlen műve, de ez elképzelhetetlen, hiszen nálunk ilyen nem történhet meg!

Mégis találkozom sok hasonló fiktív valósággal. Nem mondom, hogy mi szentek vagyunk, de azért attől rendesebbek. Szopunk is rendesen emiatt minden ügyeletben.

4 megjegyzés:

István írta...

nagyon Életszagú

Erika írta...

Ez a baj ezekkel az instabil betegekkel... A francér' szórakoznak a mentőautóban állapotrosszabbítással?

Viccet félretéve: az eü "reformmal" rengeteg baj van. Ugyanakkor ebben a történetben azt gondolom, vajmi kevés szerepet játszik. Mert odáig még így-úgy értelmezett finanszírozási okokból érthető (ha nehezen is elfogadható!), hogy nem akarnak bármilyen beteget a nyakukba venni, de az igazolt dg. utáni kolléga- és betegszivatásnak már semmi köze ehhez. Szerintem.

verlaz írta...

Is-is.
1. Nagyon sok helyen ki van adva, hogy ne vegyenek fel akut betegeket lehetőség szerint, pláne csendes napon. Innentől kezdve köze van hozzá.
2. megszorítások-kevesebb pénz - kevesebb pénz a dolgozóknak, ügyeleti díjakat csökkentettek, csökkenteték az ügyeletesek számát - ennyiért dolgozni? és még meg is gebedni? Megintcsak.
és még sorolhatnám...

Erika írta...

Azt gondolom, hogy a frusztrának is kell legyen egy határa. Pl. ott, hogy más életével már nem szórakozunk.